Kondor Béla Általános Iskola

1181 Budapest, Kondor Béla sétány 7.

 

 

Budapest XVIII. Kerületi
Kondor Béla Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

(Szerkesztés alatt)

                                                   

2020. július 1.

 

A Kondor Béla Általános Iskola nevelőtestületének pedagógiai programja, melyet az iskola nevelőtestülete

2020. június 30-án fogadott el.

 

 

Mottó: „Az iskola dolga,

             Hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni,

 Hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

 Hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére

 És az alkotás izgalmára,

 Hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

 És hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

                                                                       (Szent-Györgyi Albert)


   Tartalomjegyzék

Iskolánkról 4

A)        Nevelési program. 5

I.         Pedagógiai alapelveink. 5

II.        Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 12

III.        A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 16

IV. Egészségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 19

V.          A pedagógusok, az osztályfőnök helyi feladatai 21

VI.        A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák. 22

VIII.      A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenységek. 28

IX.        A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái. 33

X.         A tanulók részvétele az intézmény döntési folyamataiban. 36

XI.        A tanulók felvételének, átvételének rendje. 38

B)         Helyi tanterv. 40

I.          Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények. 40

II.          A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 43

III.         A magasabb évfolyamra lépés feltételei 44

IV.         A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése. 45

V.           Esélyegyenlőségi intézkedési terv. 49

VI.         A csoportbontás feltételei, szempontjai. 53

VII.        Az otthoni (napközis-tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása. 54

VIII.      A tanulók beszámoltatásának, számonkérésének rendje. 54

IX.         Az egész napos nevelés- oktatás iskolai feladatai. 58

IX/1.     Az egész napos nevelés célja és feladata. 58

IX/2.     Önálló tanulás. 59

IX/3.     A szabadidős tevékenység. 60

IX/4.     Művészeti nevelés. 61

IX/5.     Gyakorlati életre nevelés. 61

IX/6.     Az egész napos nevelés- és          oktatásoktatástevékenységrendszerének értékelése. 62

X.          A Kondor Béla Általános Iskola Egészségfejlesztési és környezetnevelési programja. 63

XI.         Kislétszámú első osztály. 67

XII.        A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések. 68

LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK. 70

MELLÉKLET. 71

I.            Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei. 75

I./1 Alsó tagozat. 75

I./2 Felső tagozat. 96

 

Iskolánkról

Bevezető

Iskolánk, a Kondor Béla Általános Iskola a XVIII. kerület Havanna lakótelepén található. 41 éve folyik intézményünkben a gyerekek nevelése és oktatása.

Iskolánk több, mint négy évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk lakóhelyünk történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására.

 

Iskolánk fenntartója és működtetője a Külső - Pesti Tankerületi Központ. A fenntartónk által kiadott szakmai alapdokumentum szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben 8 évfolyamos általános iskolai neveléssel - oktatással foglalkozik.

 

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól eltér, ezért nevelő - és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, de ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.

Oktató-nevelő munkánk egészében arra törekszünk, hogy elkerüljük a hátrányos megkülönböztetés minden formáját, demokratikus légkör jellemezze az iskolában folyó foglalkozásokat.

A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Az iskolánkban munkálkodó pedagógusok fő célja emberséget és tudást adni iskolánkban felcseperedő gyerekeknek.

Az Európai Tanács véleményével összhangban törekszünk arra, hogy a tudástársadalomban szükséges képességeket fejlesszük minden diákunknál.

Az intézményünk törekvése az, hogy az itt tanulók mindegyike teljesítse a kerettantervi követelményeket és a továbbtanulásra felkészítsük őket. Célunk az, hogy iskolánk „A pedagógusok iskolája legyen a gyerekekért”. Iskolánk 2019. májusában „Az év együttnevelő intézménye” díjat nyerte el az együttnevelés területén végzett kimagasló pedagógiai munkájáért.


A)  Nevelési program

 

  1. Pedagógiai alapelveink

-        Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

A Kondor Béla Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

 

1.)   Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Legfontosabb a gyermek mindenek felett való érdeke.

Ennek keretében:

  • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
  • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
  • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
  • biztosítjuk tanulóink számára a minél magasabb színvonalú tudás elérését
  • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére, tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
  • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között,
  • igyekszünk elkerülni a tanulók hátrányos megkülönböztetését: különbségtétel, kizárás, korlátozás, kedvezés, tanuló zaklatása.

 

2.)   Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

  • a tervszerű nevelő- és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
  • iskolánk olyan – az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,
  • az iskola nevelő-oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
  • az életkori sajátosságok figyelembe vételével fontos feladat az alapkészségek megerősítése az 5-6. osztályokban. Ennek érdekében a tanító végzettségű nevelők a 10-12 éves tanulók tanításában is részt vállalnak,
  • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
  • szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,
  • törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
  • segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat,
  • törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
  • szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet,
  • megismertetjük tanulóinkkal környezetünk értékeit, egészségünk védelmére irányuló tevékenységeket.

3.)   Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében.

Ennek érdekében:

  • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
  • igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél több információt megismerhessenek a szülők és kerületünk érdeklődő polgárai,
  • ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a kerületünkben található iskolákkal, közművelődési intézményekkel,
  • nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle országos, fővárosi és kerületi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett kerületi szintű rendezvények szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

  4.) Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

  • humánus,
  • fegyelmezett,
  • művelt,
  • kötelességtudó,
  • érdeklődő, nyitott,
  • kreatív, alkotó,
  • becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
  • képes a problémák érzékelésére és megoldására,
  • gyakorlatias,
  • képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
  • jó eredmények elérésére törekszik,
  • van elképzelése a jövőjét illetően,
  • becsüli a tudást,
  • öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
  • ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit
  • képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,
  • tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
  • képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,
  • a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
  • ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
  • erkölcsös,
  • nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
  • a természet, a környezet értékeit,
  • más népek értékeit, hagyományait,
  • az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
  • a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,
  • ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartási formákat,
  • ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélést
  • biztosító szabályokat,
  • ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,
  • viselkedése udvarias,
  • beszéde kulturált,
  • társaival együttműködő,
  • szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
  • képes szeretetet adni és kapni,
  • szereti hazáját,
  • megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
  • szellemileg és testileg egészséges, edzett,
  • egészségesen él,
  • szeret sportolni, mozogni,
  • megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt.

 

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes iskolánkba járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több, itt felsorolt személyiségjeggyel.

Pedagógiai alapelveink jelentik azt a mércét, amelynek segítségével megítélhetjük, hogy eljárásaink, alkalmazott eszközeink valóban kinyilvánított értékeink alapján, céljaink irányába hatóan alakulnak-e.

Annak elvi alapját jelentik, hogy terveink, napi cselekvéseink és pedagógiai alapállásunk között feloldhatatlan ellentmondások ne keletkezhessenek.

Ez indokolja, hogy ne csupán értelmezzük, hanem konkrét tevékenységekre is fordítsuk pedagógiai-cselekvési alapelveinket:

•          Személyiségfejlesztés elve

•          Képességek fejlesztésének elve

•          Gyermekközpontúság elve

 

A személyiségfejlesztés elve

Ez az elv csak úgy érvényesülhet, ha olyan eszközrendszer garantálja, amelyben

a gyerekek sokféle lehetőséget kapnak ahhoz (tanórán és tanórán kívül), hogy szerepek sokaságán keresztül próbálhassák ki és ismerhessék meg magukat.

Olyan iskola kialakításának útját járjuk, ahol a sokoldalú, sokszínű tevékenységek lehetősége valódi eséllyé teszi ennek megvalósulását. Csak a gazdag tevékenységű iskolákban lehet hatékony az a folyamat, amelynek eredménye az érett, felelős, a társadalmi életben, az emberi kapcsolatokban teljesíteni képes személyiség.

Lehetőséget biztosítunk az egyéni képességek tevékenységek által történő megismerésére, a megbízható önismeret kialakulására.

Ezt segítik:

•          Az oktatási módszerek megválasztása.

•          Tantárgyrendszer.

•          Közösségi programok.

•   Az egyéni különbségeket elfogadó, megértő és követelménytámasztó pedagógiai attitűd.

•          A gyermekek számára érthető követelményrendszer.

•          Az egyéni utak kialakításának segítése.

•          A tevékenységrendszer sokszínűsége. 

Célcsoport:

•          Azok a tanulók, akik elérték az iskolaérettségi szintet, de korosztályukhoz képest lassabb ütemben fejlődnek.

 

Tanulók eredményes szocializációját az alábbi tényezők biztosítják:

•          Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése.

•          A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek, a tanítást, tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

Az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki:

•          a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak a tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;

•          egyéni fejlesztést készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;

•          a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;

•          egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

•                    alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

•          együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező gyógypedagógiai tanár /terapeuta

•          segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

•          javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez alkalmazkodó környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása),

•          segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

•          javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;

•          figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;

  A tanulók személyiségformálásának folyamatában a következőket tartjuk fontosnak:

•          az elfogadás, a motiválás, a pozitívumokra történő támaszkodás, a sikerélményhez juttatás - a napi pedagógia minden színterén

•          a különleges gondozási igény kielégítésében a biológiai, pszichológiai és a szociális tulajdonságok komplex megközelítése a fizikai, szellemi és erkölcsi fejlesztés egysége és egyenértékűsége

•          az intézmény szakembereinek együttműködése

•          a kötelező és szabadon választott tevékenységek egysége, integrációja az egyéni személyiségfejlődés céljainak szolgálatában

•          az adott gyermek sajátos életútjának, életesélyének szempontjából döntő kompetenciák kialakításának előtérbe helyezése, ezen belül:

-        a személyiség belső tényezőiben megmutatkozó változások:

-               reális énkép, önismeret, önértékelés, önmaga értékeinek felismerése

-          nyitottság, érdeklődés

-          igyekezet, szorgalom

-          esztétikai érzékenység

-          törekvés a testi-lelki egészség megóvására

-          pozitív értékrend

-          tanulási képességek, módszerek, ismeretszerzési igény kialakulása

-          információk feldolgozása, szelektálása

-          problémamegoldó képesség

-          ismeretek, alkalmazható tudás elsajátítása

-          kötődések, azonosulások (közösséghez, családhoz, társhoz, hagyományhoz, szokáshoz, hazánkhoz, kultúránkhoz, népünkhöz)

-          a személyközi viszonyokban észlelhető változások:

-          érintkezési formák, kapcsolatteremtés kulturált módja

-          egymásra figyelés, együttműködés képessége

-          mások elfogadása, szeretet, segítőkészség, önzetlenség cselekedetekben történő megmutatkozása

-          viselkedéskultúra a hagyományosan elfogadott normák és illemszabályok szerint

-          kommunikációs, metakommunikációs csatornák adekvát és kulturált használata

-          felelősségvállalás a tettekért

-          konfliktuskezelés békés technikáinak alkalmazása

-          részvétel az iskolai közösségi életben

-          kritikai készség fejlettsége

-          a társas kapcsolatok örömteli megélése, fenntartásukra irányuló törekvések.

A tanulók személyiségformálásának megvalósulása

•          az oktató-nevelő munka hagyományos színterein:

•          a tanórákon, differenciált tanulásszervezéssel

•          a napközis foglalkozások keretében

•          a választható szabadidős tevékenységek során

•          speciális többletszolgáltatásokkal:

•          a tanulóra kidolgozott egyéni fejlesztési terv és a fejlődés nyomon követése a személyiség komplex megközelítésének szem előtt tartásával

•          személyiségfejlesztő, csoportos foglalkozások

•          speciális terápiák egyéni és kiscsoportos formában

•          drámapedagógia

•          szakemberek közti konzultációk, esetmegbeszélések egy - egy tanuló fejlődésével kapcsolatban, folyamatos segítségük a diagnosztizálásban, fejlesztési stratégia kidolgozásában és megvalósításában

•          pszichológiai, mentálhigiénés és szükség esetén szociális megsegítés az iskoláskor valamennyi életszakaszában.

 A  tanulók beilleszkedésének elősegítése a közösségi fejlesztés eszközeivel

 Az ember társas lény, törekszik a társas együttlétre, együttes tevékenységek végzésére.

E szándéka azonban nem feltétlenül jár azzal a képességgel, hogy ezt zökkenőmentesen el is tudja érni.

A gyerekeknek lehetőségek kellenek, ahol társas kapcsolatokat építhetnek ki, ahol érzékelhetik mások viselkedését, reagálását, ugyanakkor saját érzelmeikkel is tisztában lehetnek.

A gyermekek családi környezetének, fejleszthetőségének valóságos és egyre jobban figyelembe vett különbségeit a pedagógusnak és az iskolai munkának kell kiegyenlítenie.

A tanulók eredményes nevelése - oktatása - speciális szükségleteik miatt - egész napra kiterjedő, pontosan megtervezett, irányított tevékenységi formában biztosítható optimálisan, melyben a szervezett foglalkozások és a pihenés lehetőségének ciklikus váltogatására is ügyelnünk kell.

A közösség kialakításának fokozatosan megvalósuló folyamatában a csoport peremére szorult tanulókat közelebb kell vinnünk társaikhoz, a közösséget pedig alkalmassá kell tennünk az egyéni különbségek elfogadására.

A közösségformálás kezdetén figyelembe kell vennünk az adott gyermekcsoport biológiai, pszichológiai és pedagógiai szükségleteit, állapotát, a különböző szociokulturális háttérrel érkező tanulók egymáshoz való viszonyát és értékrendjét. Ennek ismeretében tervezhetjük meg azokat a tevékenységformákat, melyek hozzásegíthetik tanulóinkat a közösséghez tartozás pozitív élményének és a hasznosság, fontosság érzésének átéléséhez.

A közösségformálás a tevékenységeken, élményeken keresztül szinte észrevétlenül végbemenő folyamat, melynek legfőbb eszközei: a játék, a tanulás, a közös alkotások és az életkori sajátosságoknak megfelelő munka (az önkiszolgálás, az egészségvédelem és a környezetvédelem területén).

 

Az SNI-s tanulók értékelése

Az értékelés az egyéni képességek, a fejlettségi szinthez viszonyított fejlődés figyelembevételével történik.

Az értékelésnél előtérbe kell helyezni a pozitív megerősítést, és lényeges az egyéni különbségek figyelembevétele. Ez elősegíti a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, fejlődést figyelembe vevő értékelést.

 

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

 Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiség fejlődése szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

  1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
  2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése).
  3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
  4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra, hűségre, önzetlenségre, megértésre, tapintatra, őszinteségre, egymás elfogadására, udvariasságra, figyelmességre.
  5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
  6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem, közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
  7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
  8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása.
  9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
  10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

  1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, melyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
  2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételekben, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett eljárások

 

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Követelés.

Gyakoroltatás.

Segítségadás.

Ellenőrzés.

Ösztönzés.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.

Hagyományok kialakítása.

Követelés.

Ellenőrzés.

Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

Elbeszélés.

Tények és jelenségek bemutatása.

Műalkotások bemutatása.

A nevelő személyes példamutatása.

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudósítás (meggyőződés kialakítása)

Magyarázat, beszélgetés.

A tanulók önálló elemző munkája.

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a 90 %-a a 8. évfolyam végén:

  • minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek (természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint 50 %-a – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk  helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek),
  • képességeinek megfelelő intézménytípusban folytassa tanulmányait,
  • rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
  • ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
  • határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

Iskolánk nevelő- és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A kulcskompetenciák fejlesztése: általános kompetenciák fejlesztése a pedagógiai program alapján, a speciális kompetenciák pedig a tantárgyi tantervek alapján történik.

A vertikális és horizontális kompetenciaháló segítségével megalapozzuk tanulóinknál az élethosszig tartó  tanulást.

  1. A tanulók erkölcsi nevelése

Feladat: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Önálló értékrend kialakítására való ösztönzés, megfelelő példakép mintájának mutatása. A diák képes legyen megkülönböztetni a jót a rossz cselekedettől.

  1. A tanulók értelmi, információs lényegkiemelő, problémamegoldó, komplexitást kezelő nevelése

Feladat: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A logikus, tömör tartalom vázlatba való jegyzetelése, lényegkiemelése. A széles látókörűség szinten tartása, motiválása.

  1. A tanulók közösségi, együttműködési, kommunikációs, narratív (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

Feladat: az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. Meg kell tanítanunk tanulóinknak a másokkal való együttélés mikéntjét, a csoportban való dolgozás hasznosságát, a hierarchia meglétének tudomásulvételét.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladat: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Megtanulni a tudás örömét, a sikerélményt; megtanulni élni, mindenben a pozitívumot keresni, a pozitív életszemlélet és énkép megismerése. Fontos cél a konfliktuskezelő képesség fejlesztése.

  1. A tanulók akarati nevelése

Feladat: az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. Fontos, hogy ráébresszük tanulóinkat értékeikre, erősségeikre, fejlesztendő területeikre. Tudniuk kell, hogy számítanak rájuk, fontos szerepük van az osztály, az iskola és az egész társadalom életében.

  1. A tanulók nemzeti nevelése

Feladat: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

  1. A tanulók állampolgári nevelése

Feladat: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

 

  1. A tanulók munkára nevelése

Feladat: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Szakmák bemutatása széleskörűen, a diákok egyéni adottságainak figyelembevételével.

 

  1. A tanulók testi nevelése

Feladat: a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

            Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

1.) Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2.) Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

3.) Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:

• a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a gyermek lakcímkártyáját, TB kártyáját

• a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját,

• a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt,

• Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. kerületi tagintézménye által írt felvételt javasló szakvéleményét, ha nem volt óvodás,

• szükség esetén a szakértői bizottság szakvéleményét

• elvált szülők esetén mindkét szülő beleegyezése fontos az iskola megválasztásába

• egyedül nevelő szülő esetén: hivatalos bírósági határozat, vagy szülői igazolás a gyermek felügyeleti jogáról.

 

4.)   A 2-8.osztályba történő felvételénél be kell mutatni:

• a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját

• gyerek anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, TB kártyáját, esetleges szakvéleményt

• az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,

 

5.)   Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola intézményvezetője és az intézményvezető-helyettesek döntenek.

 

6.)   Ha körzeten kívüli tanuló jelentkezik, és a tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az intézményvezető döntése előtt kikéri az intézményvezető-helyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek, szaktanárainak véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul.

Fegyelmi úton más iskolából elbocsátott tanulót csak kormányhivatali döntés alapján veszünk fel.

 

 

IV. Egészségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

Az egészségfejlesztés az iskolák kiemelt feladata. Célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, életvitelének, magatartásának kialakítását, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen arra, nyomon kövesse saját egészségi állapotát, képessé váljon az egészség megőrzésére, valamint a veszélyeztető hatások felismerésére és csökkentésére. Ennek érdekében elsősegélynyújtási alapismereteket kell közvetíteni a tanárnak biológia-, fizika-, kémia- és osztályfőnöki órán. Az iskola védőnője elsősegélynyújtási előadás keretében oktatja a diákokat mind elméletben, mind gyakorlatban.

  1. Segíteni kell a pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakítását, melyek a tanulók egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.
  2. Fel kell készíteni a gyerekeket, hogy önálló életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egy egészséges életvitelt kialakítani, képessé váljanak a konfliktusok megoldására, tisztában legyenek a bűnmegelőzési ismeretekkel.
  3. Fejlesszék a beteg, sérült vagy fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítő magatartást.
  4. Meg kell ismertetni őket a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőkre. Fel kell készíteni a veszélyhelyzetek megelőzésére, kezelésére.
  5. Meg kell ismertetni a tanulókkal az önálló gyalogos közlekedés szabályait, valamit a tömegközlekedési eszközök használatát.
  6. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok és készítmények helyes használatára és kezelésére.
  7. Támogatás nyújtás a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok kialakulásának megelőzésében.
  8. Foglalkozni kell a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, figyelmet kell fordítani a családi életre, az örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel.
  9. Az iskolai környezetnek biztosítania kell az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.
  10. Mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása.

 

Személyiségfejlesztés

 

A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

 

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata.

 

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

 

  1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

 

  1. A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronom – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonom – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásáig.

 

  1. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

 

  1. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

 

  1. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

 

 

  1. A pedagógusok, az osztályfőnök helyi feladatai

 

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

  • a tanítási órákra való felkészülés,
  • a tanulók dolgozatainak javítása,
  • a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
  • a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
  • osztályozó és javítóvizsgák lebonyolítása,
  • kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
  • a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
  • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
  • felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
  • iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,
  • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
  • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
  • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
  • részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
  • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
  • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
  • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
  • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
  • részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
  • tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
  • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
  • szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
  • osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

 

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az intézményvezető bízza meg minden tanév szeptemberében elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

 

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

 

  • Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
  • Együttműködik az osztály diákjaival, segíti a tanulóközösség kialakulását.
  • Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
  • Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
  • Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
  • Szülői értekezletet tart.
  • Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
  • Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
  • Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógussal.
  • Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
  • Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.
  • Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
  • Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

 

 

 

 

 

VI. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

 

 

  1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási- tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra, osztályfőnöki óra

 

Az iskola nevelői a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a)     A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b)     A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, melyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c)     Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő – és oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:

d)     Minden évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők, SNI diákok integrált oktatásban vesznek részt.

e)     A 2019/20-as tanévtől kezdve kis létszámú első osztályt  indítunk azoknak a tanulóknak a felkészítésére, akik elérték a megfelelő iskolaérettségi szintet, de korosztályukhoz képest lassabb ütemben fejlődnek.

f)      A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél, a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

 

  1. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

 

a)     Hagyományőrző tevékenységek

  • fontos feladat az iskola névadójának, Kondor Béla emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenként megrendezésre kerülő Kondor-napok rendezvénysorozata, mely művészeti és egyéb programokat kínál tanulóink és a lakókörnyezet részére
  • minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: tanévnyitó, tanévzáró, népmese napja (szeptember 30.), az aradi vértanúk (október 6.), október 23-ai nemzeti ünnepek., Mikulás (december 6.), karácsony (decemberben a szünet elsőtti utolsó hét), magyar kultúra napja (január 22.), farsang (február), március 15-ei nemzeti ünnep., víz napja (március 22.), költészet napja (április 11.), Föld napja (április 22.), Nemzeti Összetartozás Napja (június 4. ), húsvét, anyák napja (május 1. péntek), madarak és fák napja (május 10.) illetve a 8. osztályosok ballagásakor (a tanítási év utolsó hete).
  • 10 évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló rendezvény, iskolai évkönyv kerül kiadásra
  • KI-MIT-TUD? rendezvény

Egyéb rendezvények: szülői fórumok, nyílt napok a szülők számára, „elsős csipegető” az óvodásoknak, az iskolában megtartott kerületi rendezvények.

 

b)     Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a negyedik-nyolcadik osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola intézményvezetője által megbízott nevelő segíti.

 

c)     Napközi, tanulószoba

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) előírásainak megfelelően, - a szülők igényei alapján – minden iskolai tanulócsoportunk részt vesz napközi, tanulószobai foglalkozáson. Az iskolában tanítási napokon az 1-6. évfolyamon napközi, 7-8. évfolyamon tanulószoba működik.

 

d)     Diákétkeztetés

A napközibe felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülhetnek szülői igény alapján. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni.

 

e)     Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A reális önfejlesztés kialakítása elősegíti a pozitív életszemlélet létrejöttét, illetve az élethosszig tartó tanulás szükségességének megértését. Fontos cél, hogy a tanulók megértsék, hogy a tanulás képessége meghatározza az emberi élet, így az ő felnőtt életüknek a minőségét is.

  • Az első-negyedik évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére tanulócsoportonként/tantárgyanként heti egy-egy felzárkóztató órát szervezünk.
  • Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő, tehetséggondozó órákat tartunk évfolyamonként heti két órában tantárgyi igények alapján. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

f)      Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A tanítási órák utáni sportfoglalkozások is kiváló alkalmat teremtenek az egészséges életmód kialakítására (kosárlabda).

 

g)     Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegét tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

 

h)     Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyekre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

 

i)      Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente több alkalommal is tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük (aki nem vesz részt, azok részére iskolai felügyeletet biztosítunk).

 

j)      Erdei iskola

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon az iskola falain kívül szervezett több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A rászorulóknak pályázati, illetve alapítványi pénzből támogatást nyújthatunk (aki nem vesz részt, azok részére iskolai felügyeletet biztosítunk.)

 

k)     Múzeumi, kiállítási, színházi,  könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A rászorulóknak pályázati, illetve alapítványi pénzből támogatást nyújthatunk.

A Magyarország kormánya által biztosított Lázár Ervin Program lehetőséget ad az általános iskolai tanulók számára, hogy ingyenes cirkusz illetve színházi előadásokan vehessenek részt. Ez minden diák számára ingyenes és kötelező jellegű. A programokra való eljutást az iskola a tankerülettel együtt szervezi

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 218
Tegnapi: 174
Heti: 607
Havi: 4 661
Össz.: 865 891
Oldal: PEDAGÓGIAI PROGRAM
Kondor Béla Általános Iskola - © 2008 - 2022 - kondor.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat