Kondor Béla Általános Iskola

1181 Budapest, Kondor Béla sétány 7.

 

 


 

Budapest XVIII. Kerületi Kondor Béla Általános Iskola

 

SZERVEZETI   ÉS   MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2021.

 

Tartalom


Szervezeti és Működési Szabályzat

 

 

  1. 1.      ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK                                                                                     4.

 

  1. 2.      AZINTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI                                                                       6.

 

  1. 3.      AZINTÉZMÉNY VEZETÉSE                                                                                             8.

3.1.  Az intézményvezető és feladatköre

3.2.  A vezetési feladatok megvalósítása

3.3.  A vezető helyettesítési rendje

3.4.  Az intézmény vezetősége

 

  1. 4.  AZINTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE  10.

4.1.  Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai

4.2.  Az intézményi közösségek jogai

4.3.  Az alkalmazotti közösség

4.4.  A szülői közösség

4.5.  A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje

4.6.  A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje

4.7.  A diákönkormányzati szerv, a kapcsolattartás formái és rendje

4.8.  A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása

4.9.  Külső kapcsolatok

 

  1. 5.  AZINTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE, SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK                       14.

5.1.  Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei

5.2.  A nevelőtestület értekezletei

5.3.  A nevelőtestület döntései, határozatai

5.4.  A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje

5.5.  A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

 

  1. 6.  AZINTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE                                                                  17.

6.1   A tanév rendje

6.2   Az intézmény nyitva tartása

6.3   Az intézmény ügyeleti rendszabályai

6.4   Az intézmény védő - óvó előírásai

6.5   A dohányzás intézményi szabályai

6.6   A tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

6.7   A tanulók által felügyelet mellett használható eszközök, gépek

6.8   A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama

6.9   A tankönyvellátásban közreműködők

 

  1. 7.  AZINTÉZMÉNY MUNKARENDJE                                                                         23.

7.1   Belépés és benntartózkodás rendje

7.2   A közalkalmazottak munkarendje

7.3   A pedagógusok munkarendje

7.3.1   A pedagógusok munkaidejének kitöltése

7.3.1.1  A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

7.3.1.2  A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

7.3.1.3  Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

7.4  Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

7.5   A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje

7.6   Dolgozói felelősség

 

  1. 8.   A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK FORMÁJA ÉS RENDJE                        28.

8.1   A tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások célja

8.2   Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai

8.3   A mindennapi testedzés formái, a diáksportkör

 

  1. 9.  A TANULÓK FEGYELMEZÉSE                                                                             30.

9.1   A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

9.2   A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

 

  1. 10.  AZINTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYSÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE 32.

10.1  Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok

10.2  Az intézmény közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok

10.3  Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok

10.4   A helyiségek biztonságának rendszabályai

 

  1. 11.  AZINTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA                                                    34.

 

  1. 12.  EGYÉBRENDELKEZÉSEK                                                                                 35.

12.1  A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

12.1.1.  Az iskolai védőnő feladatai

  1. 13.  AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK 36.

KEZELÉSI RENDJE

  1. 14.  ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK                                                                   37.

 1 . ÁLT AL ÁNOS REN DELKEZÉSEK

 

1.  A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) c élja, jogi alapja

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg. Megalkotása a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 25. §-ban foglalt felhatalmazás alapján történik. Az SZMSZ határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

Fő céljai:

-    az intézmény zavartalan működésének, a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeknek a biztosítása,

 

-  az intézményt igénybe vevő gyermekek, tanulók és felnőttek védelme,

 

-  az intézményi vagyon megóvása,

 

-  a felelős személyek és a dolgozók tájékozottságának biztosítása.

 

Az SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

Törvényi háttér

  • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
  • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról

  • 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
  • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
  • 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes

törvények módosításáról

  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
  • 2019. évi LXX. törvény a közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről
  • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek

fogyasztásának és forgalmazásának egyes szabályairól szóló

  • 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Rendeletek

  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

 

  • 229/2012. (VIII.28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

 

végrehajtásáról

  • 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus

szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló

  • 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről
  • 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
  • 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

  • 368/2011. (XII.7.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
  • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az iskolai könyvtár működéséről
  • 362/2011. (XII.7.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról
  • A középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről szóló 133/2000. (VII.14.)

Korm.rendelet

 2 . AZ INTÉZMÉNY ÁL T AL ÁN OS J ELLEMZŐI

 

Az iskola neve:

Budapest XVIII. Kerületi Kondor Béla Általános Iskola

 

OM azonosítója: 035128

 

Címe: 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 7.

 

Telefon: 06-1-291-0807, 06-1-291-3926

 

E-mail: kondorbela.alt.isk@t-online.hu

Alapító és a fenntartó neve és székhelye:

 

Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

 

Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

 

Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

 

Fenntartó neve: Külső-Pesti Tankerületi Központ

 

Fenntartó székhelye: 1181 Budapest, Üllői út 453.

Az intézmény működtetője:     

 

Külső- Pesti Tankerületi Központ

 

A működtető címe: 1181 Budapest, Üllői út 453.

 

Alapítás éve: 1981

 

Típusa: Általános Iskola

 

Alapfeladatai: - Általános iskolai nevelés- oktatás

 

- alsó tagozat, felső tagozat

 

- 1. évfolyamtól 8. évfolyamig

 

- a többi gyerekkel együtt nevelhető, oktatható, sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók nevelése- oktatása, akiknek a Szakértői Bizottság szakvéleménye az intézményt jelöli ki: beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő, értelmi fogyatékos – enyhe értelmi fogyatékos

 

- integrációs felkészítés

 

- egész napos iskola

 

Az iskola pecsétjének leírása:

 

Az iskola pecsétje kör alakú, melynek külső peremén a * Budapest XVIII. Kerületi Kondor Béla * 1181 Bp. Kondor Béla sétány. 7. Belső sávban Általános Iskola OM: 035128 szöveg, közepén a magyar nemzeti címer található.

Az iskola honlapjának címe: www.kondor.hupont.hu

Azintézményi működés alapdokumentumai:

-        Az intézmény Szakmai Alapdokumentuma

 

-        Az intézmény Pedagógiai Programja (PP)

 

-        Az intézmény Házirendje

 

-        Az intézmény éves munkaterve

 

-        Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata – jelen szabályzat - összhangban van az intézmény működését szabályozó fentebb felsorolt valamennyi dokumentummal.

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen SZMSZ-t a tanulók, szüleik, az alkalmazottak és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, a könyvtárban továbbá az intézmény honlapján. Jelen SZMSZ-t az intézmény nevelőtestülete 2021.08.31-ei határozatával fogadta el.

Az SZMSZ betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára tanulójára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el, a diákönkormányzat, az SZMK, az intézményi tanács véleményezési jogának gyakorlása mellett, s a fenntartó hagyja jóvá. A szabályzat határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

 3 . AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE

 

3.1.     Az intézményvezet ő és feladatköre

A köznevelési intézmény vezetője az intézményvezető, aki felelős az oktató-nevelő munka színvonaláért, az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény működése szakszerű és törvényes legyen.

Feladatkörébe tartozik:

-        az intézmény jogszerű működtetésével kapcsolatos feladatok: a rendelkezésre álló költségvetés alapján a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,

-        az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok,

 

-        a pedagógiai munka irányítása,

 

-        a nevelőtestület vezetése, működésével kapcsolatos feladatok,

 

-        az általános iskolai nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,

 

-        a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése,

 

-        ellenőrzési tevékenység,

 

-        a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,

 

-        gyermekvédelmi feladatok,

 

-        gyermeki és szülői jogok biztosítása,

 

-        tankönyvellátással kapcsolatos feladatok,

 

-        a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal, a település közművelődési intézményeivel és szervezeteivel, a helyi kisebbségi önkormányzattal való együttműködés,

 

-        adatszolgáltatás, adatkezelés, iratkezelés feladatai,

 

-        fegyelmi és kártérítési feladatok.

3.2.     A vezetési feladatok megvalósítása

Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

Az intézményvezető helyettes megbízását a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. Munkáltatói jogkörét a fenntartó gyakorolja. Intézményvezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól.

A vezetők feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz.

Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik.

3.3.     A vezető helyettesítési rendje

Az intézményvezetőt, akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörbe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az intézményvezető-helyettesek helyettesítik. Tartós távollét esetén az intézményvezető helyettesek gyakorolják a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. (Tartós távollétnek minősül a két hétnél hosszabb időtartamú és folyamatos távollét.)

Az intézményvezető és a helyettesek egyidejű távolléte esetén az iskolában az alkalmilag megbízott munkaközösség-vezető látja el a vezetői feladatokat.

Valamennyi vezető távolléte esetén az intézményvezető kijelöli az illetékes szakmai munkaközösség vezetőt.

4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK – A K APCSOL ATTART ÁS

FORM ÁI ÉS RENDJE

 

4.1.   Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai

Alkalmazotti közösség :

 

-        iskolai szakmai munkaközösségek

 

-        nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége

 

- Szülői közösségek :

 

Tanulói közösségek:

 

-  osztályközösségek, csoportok

 

-  diákönkormányzat

 

Az intézmény közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák.

 

A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

4.2.     Az intézményi közösségek jogai

Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg.

 

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon.

 

Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót.

 

Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell.

 

Az egyet értési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért.

 

A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

4.3.     Az alkalmazotti közösség

 a,       Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

 

b,       A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik.

 

c,        Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az intézményvezető-helyettesek fogják össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival.

 4.4.     A szülői munkaközösség

A szülői közösség a Köznevelési törvény 73.§-a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösséget hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről.

Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői közösség számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket.

A szülői közösséget az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben a szülői választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a szülői közösség vezetői, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

4.5.     A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje

Az intézmény a tanév során írásbeli (online-felület) tájékoztatást ad. Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként három rendes szülői értekezletet és kettő fogadóórát tart.

Szülői értekezletek

Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak részletes tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50 %-a kéri.

 A szülői fogadóórák (szülői estek )

Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára.

Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.

 A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az elektronikus naplóban feltüntetni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.

4.6       A tanulók közösségei és a kapcsolattartás form ái és rendje

 A z osztályközösségek, tanulócsoportok

Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége 5. évfolyamtól megválasztja 2 képviselőjét az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe.

Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt - a munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve - az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására.

A diákönkormányzat

A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott DÖK vezető áll.

4.7     A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje

A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a diákönkormányzat munkáját segítő tanár. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben:

-  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt

 

-  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt

 

-  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor

 

-  a házirend elfogadása előtt

A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái:

-  a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint az intézményi tanács értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál,

 

-  az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviseli a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél,

 

-  a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt.

 4.8 diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása

 Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit.

4.9. A külső kapcsolatok

Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk:

 

-        szakmai szolgáltatókkal,

 

-        fenntartóval,

 

-        önkormányzattal,

 

-        gyermekjóléti szolgálattal,

 

-        gyámhivatallal

 

-        pedagógiai szakszolgálattal

 

-        iskolaorvossal, védőnővel,

 

-        rendőrséggel, polgárőrséggel,

 

-        egyházakkal.

 5 . AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE  ÉS A S ZAKMAI

MUNKA KÖZÖSSÉGEK

 

5.1.     Az intézmény neve lőtestülete és jogkörei

A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója.

 

A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

 

 5.2.     A nevelőtestület értekezletei

 a,       A nevelőtestület a tanév folyamán rendes, illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze.

 

A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat.

 

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is.

 

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá.

 

 b,       Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során:

 

-  tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet,

 

-  félévi és év végi osztályozó értekezlet,

 

-  munkaértekezletek szükség szerint.

 

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az intézmény intézményvezetője vagy vezetősége szükségesnek látja.

5.3.     A nevelőtestület döntései, határozatai

A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

 

5.4.     A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az intézményvezető megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében.

 

A szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja.

 A z intézmény szakmai munka közösségei:

 

-        osztályfőnöki munkaközösség

 

-        reál munkaközösség

 

-        humán munkaközösség

 

-        alsós munkaközösség

 

-        napközis munkaközösség

 

A szakmai munkaközösségek feladatai:

-  javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét,

 

-  fejlesztik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek az irányok megválasztására,

 

-  szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik az álláshelyek pályázati anyagát,

 

-  javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,

 

-  támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget,

 

-  az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek,

 

-  végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat,

 

-  kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,

 

-  végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését.

 

 A szakmai munkaközösség vezetőjének jogai és feladatai:

 

-  összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,

 

-  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért,

 

-  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést,

 

-  szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását,

 

-  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,

 

-  képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül,

 

-  összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből,

 

-  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére,

 

-  tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről,

 

-  állás foglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.

 6 . AZ INTÉZMÉNY M ŰKÖDÉSI RENDJ E

 

6.1.     A tané v rendje

A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév szorgalmi idejének előkészítése augusztus 20-tól augusztus 31-ig tartó időszakban történik.

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben.

A tanév helyi rendjének elfogadása nevelőtestületi értekezleten történik. Nevelőtestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, az éves munkaterv jóváhagyásáról.

b, A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény honlapján meg kell jelentetni.

c, A tanév helyi rendjében meghatározzuk:

-  az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,

 - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,

- a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,

- a tanítási szünetek időpontját.

6.2.     Az intézmény n yit va tartása

a., Az intézmény nyitva tartása: az általános iskola szorgalmi időben reggel 6.30-tól- 7.30 –ig ügyeleten fogadja a tanulókat, 7.30-tól mehetnek fel a tantermekbe. Délután 16 óráig tart a napközis foglalkozás, igény szerint 17 óráig az intézmény délutáni ügyeletet tart. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A köznevelési intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani.

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt - eseti kérelmek alapján.

A tanuló tanítási idő alatt (csak rendkívül indokolt esetben) az osztályfőnöke vagy az intézményvezető szóbeli engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az intézményben tartózkodás további rendjét a Házirend határozza meg.

b., Az intézménnyel alkalmazotti és tanulói (szülői) jogviszonyban nem állók kéréseikkel, ügyeikkel a titkárság útmutatása alapján az intézményvezetőhöz, vagy valamelyik vezetőhöz fordulhatnak. Külső személyeknek, szervezeteknek a köznevelési intézmény helyiségeinek használata csak az intézményvezető engedélye alapján történhet. A köznevelési intézmény helyiségei, berendezései politikai célokra nem vehetők igénybe.

6.3.     Az intézmény ügye, ügyeleti rendszabályai

Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az intézményvezető a felelős.

 Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért.

 A vezetők benntartózkodása: A nyitvatartási időn belül 7.00 és 16.00 óra között az intézményvezető vagy a helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A vezető és a helyettesei távollétében az ügyeletes pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére.

 6.4.     Az intézmény védő - óvó előírásai

 -        Tűz vagy baleset megelőzése érdekében mindenkinek be kell tartani a Tűzvédelmi szabályzatban, illetve a Munkavédelmi szabályzatban foglaltakat.

 -      Minden tanév szeptemberében - szaggatott csengetéssel vagy kolompolással- tűzriadó próbát tartunk. A menekülési útvonalat jól láthatóan kell elhelyezni.

-        Rendkívüli esemény- pl. természeti csapás, üzemeltetési zavarok- és bombariadó esetén intézkedést az intézményvezető hozhat. Akadályoztatása estén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény intézményvezetőjének. Ha az intézmény dolgozója bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, akkor azt azonnal jelenti az intézmény vezetőjének, vagy a legkönnyebben elérhető vezetőnek. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót

-        Bombariadó alkalmával az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információit figyelembe véve az intézményvezető vagy intézkedéssel megbízott személy azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az intézményvezető értesíti a fenntartót.

6.5.     A dohányzás intézményi szabályai

 Az intézmény egész területén a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

6.6.     A tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

Aziskola dolgozóinak alapvető feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan:

 

-        Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az intézmény munkavédelmi szabályzatát, valamint a tűzvédelmi utasítást és a tűzriadó terv rendelkezéseit.

 

-        Minden tárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, szabályokat és viselkedési formákat.

 

-        A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

 

-        Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat.

-        Az osztályfőnököknek a tanév első osztályfőnöki óráján ismertetni kell:

  • az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
    • a házirend balesetvédelmi előírásait, a tanulók kötelességeit a megelőzéssel kapcsolatban,
    • a rendkívüli esemény (baleset, bombariadó, tűzriadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét. Szeptember második hetében az iskola a kihelyezett vonulási rend szerint próba tűzriadót tart, melynek mért idejét rögzítjük.

-        Ezen kívül tanulmányi kirándulások, túrák előtt, a középiskolások közhasznú munkavégzése megkezdése előtt, rendkívüli események után a nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

-        Az osztályfőnöknek a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét.

-        Az intézményvezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét a munkavédelmi megbízottal egyeztetve a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.

Aziskola dolgozóinak feladatai tanulóbalesetek esetén:

 A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármely baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

-        a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, de a dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

-        a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.

-        minden tanulói balesetet, sérülést, azonnal jeleznie kell az intézmény vezetőjének, és arról jegyzőkönyv készül

-        a szülőt értesíteni kell.

A gyermek- és tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján

-        A gyermek- és tanulóbalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az Oktatási Minisztérium által működtetett elektronikus rendszeren (KIR) kell nyilvántartani. Az elektronikus jegyzőkönyv kinyomtatott példányát megkapja a kiskorú gyermek szülője, másik példányát az intézmény őrzi meg.

-        A súlyos balesetet az intézmény azonnal bejelenti a fenntartónak. A súlyos balesetek kivizsgálásába munkavédelmi szakértőt kell bevonni.

-        Az intézménynek biztosítania kell a szülői közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a balesetek kivizsgálásában.

-        Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést hasonló esetek megelőzésére.

6.7.     A tanulók által felüg yelet mellett használható eszközök, gépek

Azinformatika oktatás és teremhasználat munkavédelmi szabályai:

  1. 1.               Az informatika teremben a jogosultakon kívül más nem tartózkodhat. Más személyek benntartózkodását a szaktanár vagy az intézményvezető illetve intézményvezető helyettes engedélyezheti.
  2. 2.               Üzemidőn kívül az ajtókat zárva kell tartani és a kulcsokat le kell adni. A gépterem kulcsát csak a szaktanár és intézményvezető kapja meg. Idegen személy csak felügyelet mellett tartózkodhat a gépteremben.
  3. 3.               A teremben a biztonságos és folyamatos munkavégzés feltételeit mindenkor meg kell őrizni. A rend megtartásáért és a biztonságos műszaki üzemeltetésért a szaktanár a felelős.
    1. 4.               A terembe ételt, italt bevinni, elfogyasztani, tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan tilos!
    2. 5.               A terem takarítását csak az arra előzőleg kioktatott személyek végezhetik.
    3. 6.               A berendezések belsejébe nyúlni tilos. A számítógépeket rendeltetésszerűen kell használni.
    4. 7.               Az elektromos hálózatba más berendezéseket csatlakoztatni nem lehet.
    5. 8.               A teremben elhelyezett jelzőberendezések műszaki állapotát folyamatosan figyelni kell az ott dolgozóknak és bármilyen rendellenességet azonnal jelenteni kell az intézményvezetőnek.
    6. 9.               A számítógép javításoknak, illetve bármilyen beavatkozásoknak minden esetben ki kell elégíteni a szükséges műszaki feltételeken kívül a balesetmentes használat, a szakszerűség, a vonatkozó érintésvédelmi szabályok és az esztétikai követelményeket. Nem végezhető olyan javítás, szerelés, átalakítás vagy bármely beavatkozás, amely nem elégíti ki a balesetvédelmi előírásokat.
    7. 10.            Tilos a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni,
    8. 11.            Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén a tanulónak azonnal értesíteni kell a szaktanárt.

 A kémia és fizikaoktatás, terem- és szertárhasználat munkavédelmi szabályai:

 A fizika és kémia szaktanteremben a kísérletek során használt eszközök, berendezések és vegyszerek fokozottan veszélyesek lehetnek, ezért a tanterem használatára vonatkozó előírásokat nagyon komolyan kell venni, és mindenkor be kell tartatni.

  1. 1.               Tanuló a tanterembe és a szertárba csak szaktanári engedéllyel léphet be, tanóra után a tantermet el kell hagyni. A szaktanterem és a szertár – tanórán kívül – mindig zárva tartandó.
    1. 2.               A terembe ételt, italt bevinni, fogyasztani szigorúan tilos.
    2. 3.               Az év elején a tanulókkal ismertetni a baleset- és munkavédelmi szabályokat.
    3. 4.               A tanuló az elektromos hálózatba engedély nélkül semmit nem csatlakoztathat.
    4. 5.               Az előre kikészített kísérleti eszközökhöz, berendezésekhez hozzányúlni csak a szaktanár engedélyével szabad.
      1. 6.               Bármilyen eszköz és berendezés meghibásodását azonnal jelenteni kell a szaktanárnak.
      2. 7.               A szertárba csak a szaktanár engedélyével lehet belépni, az eszközök szétosztását és a kísérletek előkészítését a szaktanár és a szertárosok végzik.
      3. 8.               A kísérleti eszközöket a szertárosok és a szaktanár is mindig a helyére teszi vissza, a szertár rendjéért az ott dolgozó szaktanár felelős.

A kémia szertár használatára vonatkozó külön előírások:

  1. 1.               A vegyszereket az erre kijelölt, zárható szekrényben kell tárolni, róluk naprakész nyilvántartást kell vezetni.
    1. 2.               A mérgeket elkülönítve, külön méregszekrényben kell tárolni.
    2. 3.               A szennyezett üvegedényeket használat után el kell mosogatni, majd a tálcákra tisztán kell visszarakni.
    3. 4.               A megmaradt savakkal, lúgokkal, egyéb vegyszerekkel a veszélyes anyagokra vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni: tárolás, megsemmisítés.
      1. 5.               A szertárba tanulók csak szaktanári felügyelettel mehetnek be.
      2. 6.               Törött üvegedényekkel nem szabad dolgozni.
      3. 7.               Tanítás után a vegyszerszekrényeket be kell zárni.
      4. 8.               A tűzveszélyes anyagokból csak az előírt mennyiséget lehet tárolni, az előírt tárolási feltételek betartása mellett.

9.        A szertár ajtaját mindig zárva kell tartan

6.8.     A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők.

 

A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.00-kor kezdődik. Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A testnevelési órákat a kicsengetés előtt 5 perccel be kell fejezni.

 

Az óraközi szünetek időtartama: Az első óra utáni szünet a reggeliztetés miatt 15 perces, az órák közötti szünetek 10 percesek, kivéve a nagyszünetet, mely 20 percig tart. A házirendben is fel van tüntetve a csengetési rend. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére!

 

Az étkezést lehetőség szerint 12 és 14.30 óra között kell lebonyolítani, a tervezett beosztás szerint és a kijelölt ebédlőkben.

6.9.         A tankönyvellátásban közreműködők feladatai

Az intézményvezető felelős

  • a tankönyvellátás megszervezéséért,
  • a tankönyvellátás helyi rendjének kialakításáért
  • a tankönyvfelelős megbízásáért
  • az illetékes szervezetek véleményének beszerzéséért.

A tankönyvfelelős

  • kapcsolatot tart a tankönyvellátás megszervezésében résztvevő személyekkel (igazgató, osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, szaktanárok, szülők) és a Kellóval,
  • lebonyolítja a tankönyvrendelést, pótrendelést, visszáruzást,
  • átveszi és kiosztja a tankönyveket.

A munkaközösség-vezetők szakmai szempontból koordinálják a tankönyvek kiválasztását:

  • előnyben részesítik a tartós tankönyveket,
  • szorgalmazzák egységes tankönyvcsaládok használatát,
  • évfolyamonként összesítik és továbbítják a megrendelni kívánt tankönyveket.

 Az osztályfőnökök

  • részt vesznek a tankönyvek kiosztásában, tanév végén a kölcsönzött könyvek begyűjtésében.

A szaktanárok a munkaközösséggel egyeztetve kiválasztják az általuk tanított osztályok számára a megrendelni kívánt tankönyvet.

 7 . AZ INTÉZMÉNY M UNK ARENDJ E

 

7.1.   Belépésés benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az i skolával

Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják. Ügyintézés miatt az iskolai titkárság 8.00 és 16.00 között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket, előre egyeztetett időpontokban. A portán regisztrálnia kell az iskolába ügyintézés céljából érkezőknek.

7.2.   A közalkalmazottak munkarendje

Az oktató-nevelő intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a köznevelési törvény és a KJT rögzíti. Valamennyi közalkalmazott személyre szóló munkaköri leírással rendelkezik. (A munkaköri leírás minták az SZMSZ mellékletét képezik.)

Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírásait az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

7.3.     A pedagógusok munkarendje
  1. A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.
  2. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető- helyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére.
  3. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, - hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen és a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa.
  4. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése. Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő- beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

7.3.1.   A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

a)  a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,

b)  a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

7.3.1.1.              A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

a)  a tanítási órák megtartása

b)  a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,

c)  osztályfőnöki feladatok ellátása,

d)  szakkörök, sportfoglalkozások, tömegsport vezetése,

e)  differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),

f)   DÖK segítése

g)  napközis és tanulószobai feladatok ellátása

A kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó m unk aidőt ór ánk ént 6 0 perc idő tartammal    kell szám ításba venni.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

7.3.1.2.              A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

a)  a tanítási órákra való felkészülés,

 

b)  a tanulók dolgozatainak javítása,

 

c)  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

 

d)  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

 

e)  javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása, egyéni tanrendű tanulók beszámoltatása,

 

f)  kísérletek összeállítása,

 

g)  dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

 

h)  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

 

i)  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

 

j)  felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

 

k)  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

 

l)  a pótlékkal elismert feladatok ellátása,

 

m)  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

 

n)  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

 

  • o)  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

 

p)  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

 

q)  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, megőrzéskor,

 

r)  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

 

s)  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

 

t)  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

 

u)  tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés

 

v)  részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,

 

w)  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

 

x)  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása.

7.3.1.3.
Az intézményb en illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:

 

7.3.1.1  szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike.

 

7.3.1.2  szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

 

Az intézményen kívül végezhető feladatok:

 

7.3.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

 

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

 7.4 Pedagógusokmunkarendjévelkapcsolatos előírások

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy a helyettesei állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előre haladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettesei és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje.

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai (elektronikus) dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

A neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő nyilvántartását a Kréta elektronikus naplóban vezeti a pedagógus.

7.5.     A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. (A munkaköri leírás minták az SZMSZ mellékletét képezik.) A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

7.6.  Dolgozói felelősség

 A pedagógus felelős:

 

-  a gyermekek testi, érzelmi épségéért,

 

-  a rábízott gyermekek tanulmányi fejlődéséért,

 

-  a személyes adatok kezeléséért és titoktartásért,

 

-  a munkaköri feladatainak határidőre elvégzéséért,

 

-  a dokumentációs kötelezettség elkészítéséért,

 

-  a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem betartásáért,

 

-  a munkaeszközök, berendezési tárgyak megóvásáért,

 

-  a munkatársak jogainak tiszteletben tartásáért,

 

- a munkaidő pontos betartásáért

Eljárásrend a dolgozó mulasztás esetén:

A vezető az ügyet kivizsgálja. Ebben a folyamatban meghallgatja az érintett személyt, személyeket. Javasolt a közvetlen felettes és/ vagy a munkaközösség vezető véleményének kikérése is.

Súlyos esetben jegyzőkönyvet készít, ekkor bevonja az intézményvezető helyettest a folyamatba. Mérlegelni kell a cselekmény súlyát, következményeit, gyakoriságát.

Azeljárásrend fokozatai:

-        szóbeli figyelmeztetés, ugyanazért a helyzetért (maximum két alkalommal),

-        beszélgetés keretében egy mentor megbízása, aki segíti a munkatársat,

-        írásbeli figyelmeztetés,

-        megbízatás visszavonása,

 

-        azonnali hatályú rendkívüli felmentés, ami írásos indoklást tartalmaz. Előzetesen javasolt egy jogász véleményének kérése.

 8 . A T AN ÓR ÁN KÍVÜ LI FO GL ALKOZ ÁSO K SZE RVE ZETI FORM ÁJ A

É S RENDJE

 

8.1. A tanórán kívüli (eg yéb) foglalkozások célja
  1. Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség, az intézményi tanács, továbbá iskolán kívüli szervezetek (pl.: egyházak, egyesületek) kezdeményezhetik az intézményvezetőnél. A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, ha felvételt nyernek a foglalkozásra, a megjelenésük kötelező. A foglalkozások a tanév elején kerülnek meghirdetésre, az érdeklődők a foglalkozás vezetőjénél jelentkezhetnek.
  2. Az intézményben az alábbi egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, korrepetálások, tanulmányi- szakmai és sportversenyek, alkalomszerű könyvtári foglalkozások és kulturális rendezvények, hittan, zeneiskolai foglalkozások az AMI szervezésében, a szakértői vélemény alapján kötelező fejlesztő foglalkozások, gyógytestnevelés.

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető-helyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt

8.2. Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai
  1. A napközis foglalkozás: 5-7 évfolyamon működik. A kötelező napközis foglalkozások látogatása alól, érdemi indok esetén az intézményvezető adhat felmentést. A tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Minden osztály külön tanulócsoportot alkot. A működés rendjét, időbeosztását a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki és a napközis házirend rögzíti. A napközis foglalkozásról való (alkalmi) eltávozás csak a szülő írásos kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével.
  2. Tanulószoba szervezése elsősorban 8. évfolyamon, indokolt létszámadatok alapján történhet. A tanulószoba a szorgalmi időszak alatt tanítási napokon az utolsó tanítási órától - 16.00-ig működik. A tanulószobai foglalkozást tartó tanár feladata, hogy segítse a tanulókat az önálló tanulási módszerek kialakításában, az iskolai tananyag elsajátításában, törekedjen a házi feladatok minőségi ellenőrzésére. Külön gondot kell fordítani a lemorzsolódással fenyegetett tanulókra.
  3. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról KRÉTA elektronikus szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban.
  4. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja.
  5. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért.
  6.  A tanulmányi kirándulások : Az alkalomszerű programok hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerése, az osztályközösségek formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt előzetesen tájékoztatni kell, aki írásban nyilatkozik a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 15 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is.
  7. Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül alkalomszerűen bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető engedélye szükséges
8.3.   Az intézmény tanórán kívüli foglalkozása

A tanórán kívüli, iskola által szervezett utazással járó kirándulások, versenyek és egyéb programok biztonsága érdekében az alábbi intézkedések betartása kötelező:

 

  • Az utazás szervezője a szállítással foglalkozó cégtől előzetes írásos nyilatkozatot kér arról, hogy a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a hatályos előírásoknak, a gépjármű megfelelő műszaki állapotban van és rendelkezik a szükséges okmányokkal.
  • Az utazást szervező pedagógus az utazás előtt írásos tájékoztatót készít az intézményvezető részére, amely tartalmazza a pontos utaslistát (a törvényes képviselők elérhetőségeivel), a program részletes útvonalát, időbeosztását és helyszíneit.
  • A járművel történő utazás során éjjel 23.00-tól 4.00-ig a tanulók és a sofőrök pihenése érdekében szálláshelyen történő pihenőt kell tartani.
  • Az utazást szervező és kísérő pedagógusok felelősek a vonatkozó rendelkezések betartásáért, az egyéb kísérők nem helyettesíthetik a pedagógust.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 132
Tegnapi: 194
Heti: 823
Havi: 5 240
Össz.: 888 152

Látogatottság növelés
Oldal: SZMSZ
Kondor Béla Általános Iskola - © 2008 - 2022 - kondor.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »